Betegjogi iránytű - Hova fordulhatunk jogorvoslatért?
A betegjogok védelmét előmozdítandó, az 1997. évi Egészségügyi Törvény számos garanciális elemet tartalmaz, a betegek jogainak védelmében, illetve az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása tekintetében. A fokozatosan öntudatra ébredő betegek azonban gyakran tanácstalanok a tekintetben, hogy panaszaikkal kihez, illetve hova forduljanak. Az érintetteknek fontos azonban tudniuk, hogy a peres úton kívül még számtalan lehetőség áll rendelkezésre az igazukat kereső páciensek számára.
A fontosabb lehetőségek az alábbiak:
- Panasz az egészségügyi intézmény, illetve fenntartója felé
- Panasz az Egészségbiztosítási Felügyelet felé
- Betegjogi képviselő felkeresése
- Egészségügyi közvetítői eljárás igénybevétele
- Polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen
- Az egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás
I. A beteg-panasz
1. A konkrét lehetőségek kapcsán elsőként a beteg legalapvetőbb érdekérvényesítési jogát, az ún. beteg-panasz intézményét említhetjük, amelyet az egészségügyi törvény az alábbi módon szabályoz:
Eü. Tv. 29. § (1) A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.
(2) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.
Amennyiben a beteg úgy véli, hogy az egészségügyi eljárás során jogsérelem érte, írásban vagy szóban panaszt tehet az őt kezelő kórház vagy rendelőintézet vezetőjénél, illetve az intézet fenntartójánál (értve e helyütt a helyi vagy megyei önkormányzatok illetékes osztályait). Ezek a szervek kötelesek kivizsgálni a panaszt, és tíz munkanapon belül írásban válaszolniuk kell az érintett páciensnek.
2. Az Egészségbiztosítási Felügyelet az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény hatálybalépése - azaz 2007. január elseje - után történt ellátásokkal kapcsolatos panaszbejelentésekkel foglalkozik.
Amennyiben a beteg a kötelező egészségbiztosítás alapján egészségügyi szolgáltatást vett (volna) igénybe és ennek során nem az elvárt ellátási minőséggel találkozott, az alábbi esetekben az Egészségbiztosítási Felügyelethez is fordulhat
- ha a páciens úgy érezte, hogy mást színvonalasabban láttak el,
- ha a páciens úgy gondolja, hogy az ellátást nyújtó szakember szabálytalanságot követett el,
- ha azt tapasztalták, hogy a páciens járó ellátás szakmai vagy egyéb feltételei hiányosak voltak,
- ha rosszul bántak a pácienssel, illetve ha úgy érzik, hogy nem kapták meg az egyébként a betegnek járó, szükséges egészségügyi ellátást, azt meg nem engedett feltételekhez kötötték vagy indokolatlanul más intézménybe irányították,
- ha a páciens úgy érzi, hogy a várólistára kerülés vagy egyéb, az ellátás sorrendjét meghatározó döntés során hátrányt vagy sérelmet szenvedett.
A panaszbejelentését az alábbi tartalommal szükséges az Egészségbiztosítási Felügyelethez eljuttatni:
- bejelentő neve, címe,
- a kifogással érintett egészségügyi szolgáltató neve, címe,
- arra vonatkozó nyilatkozat, hogy kívánja-e, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárást indítson a kifogással érintett szolgáltató ellen,
- a jogszerűtlennek vélt eset pontos, dátummal megjelölt leírása,
- amennyiben rendelkezésre áll egyéb dokumentáció másolata.
Lehetősége van a betegnek arra is, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján letölthető panaszbejelentő lapot kitöltve juttassa el panaszát.
Kérelmét a panaszos írásban vagy szóban terjesztheti elő. Írásbeli kérelmét többek között benyújthatja postai úton a Felügyelet levelezési címére (1132 Budapest Váci út 30.) , az illetve elektronikus úton is megküldheti, valamint személyesen is bejelentheti a felügyelet ügyfélszolgálatán félfogadási időben, szerda kivételével minden munkanap 9-12 óra, illetve szerdánként 14-17 óra között.
Az elektronikus úton benyújtható kérelem esetében fontos annak rögzítése, hogy jogszabály-változás nyomán 2009. október 1-jétől elektronikus levélben (e-mailen) nem tartható kapcsolat a Felügyelettel a hatósági eljárás során, így a jelzett időponttól kezdve eljárás sem kezdeményezhető ilyen módon.
Ennek megfelelően a kérelmet a panaszos kizárólag elektronikus úton, csak az ügyfélkapun keresztül nyújthatja be a hatósághoz.[1]
II. A betegjogi képviselő
Ha a fent említett jogintézmény igénybe vétele nem váltotta ki a kívánt eredményeket, vagy ha egyébként a beteg bármilyen joga sérült, jut szerephez a betegjogi képviselő (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az a személy, aki a kórházban - de az egészségügyi rendszertől lehetőleg függetlenül - segíti a beteget abban, hogy jogait megismerhesse és érvényesíthesse. Fő feladata, hogy - az orvosokkal együttműködve - védje a kórházi betegek jogait, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetű betegekre (gyerekek, értelmi fogyatékosok, magányos, szegény, különösen elesett emberek, stb.). Feladata nem elsősorban konkrét panaszok kivizsgálása, hanem az egészségügyi intézmény napi tevékenységének megfigyelése a betegek jogai szempontjából. A képviselő elsődleges szerepe tehát az, hogy a betegek panaszai lehetőleg még a kórházon belül regisztrálhatók és megoldhatók legyenek.[2]
Az egészségügyi törvény alapján a betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
- segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
- a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
- rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
Garanciális szabály, hogy a betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.
A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult:
- az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
- a vonatkozó iratokba betekinteni,
- az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
Összességében a betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.
III. A közvetítői eljárás, illetve a közvetítői tanács
A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése.
Magáról az intézményről említést tesz az egészségügyi törvény is:
Eü. Tv. 34. § (1) A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.
A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál (a továbbiakban: kamara) kell előterjeszteni. A szolgáltató a betegek számára jól látható helyen kifüggeszti a területi igazságügyi szakértői kamarák jegyzékét, feltüntetve azok székhelyét és postacímét.
A kérelemnek tartalmaznia kell a beteg nevét, lakóhelyét, a szolgáltató nevét, székhelyét, a sérelmezett magatartás megnevezését és időpontját, következményeinek leírását, valamint az igényt. A szolgáltató biztosítja, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak az eljárás kezdeményezésének módját, illetve a közvetítői eljárás lényegét megismerhessék. A közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad.
Az ún. közvetítői tanács, szintén új elemként a beteg érdekeit képviselő intézmény, amelynek összetételére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat alapvetően a 2000. évi CXVI. törvény - Az egészségügyi közvetítői eljárásról, tartalmazza.
Ha mindkét érintett fél az eljárás lefolytatása mellett dönt, a kamara felhívja a feleket a kamarát megillető általános eljárási költség fele-fele arányban történő megfizetésére. Ha a felek az általános eljárási költséget megfizették, a kamara a feleket meghívja abból a célból, hogy a közvetítői eljárást lefolytató egészségügyi közvetítői tanács (a továbbiakban: tanács) összetételében megállapodjanak.
E helyütt le kell szögeznünk, hogy a közvetítői eljárás lefolytatói nem hivatottak döntést hozni, hanem elsősorban segítik a felek közötti kommunikációt és egyezségkötést. A közvetítői eljárás egy peren kívüli, egyezségre irányuló eljárás, amelynek kardinális alapelve az önkéntesség; kizárólag akkor lehet megindítani, ha mindkét fél - a szolgáltató valamint a beteg is - elfogadta az egyeztetési eljárást, aláveti magát annak, és eredményét magára kötelezőnek ismeri el.
A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) által vezetett közvetítői névjegyzékből (a továbbiakban: névjegyzék) jelölik ki. A közvetítői eljárás megindulása esetén a szolgáltató értesíti az eljárásról azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött (a továbbiakban: biztosító) és a biztosító nevéről és székhelyéről tájékoztatja a kamarát. A tanács üléseire a biztosítót is meg kell hívni, és részére észrevételezési jogot kell biztosítani. A szolgáltató úgy is nyilatkozhat, hogy a közvetítői eljárásban a biztosítója részvételének mellőzését kéri.
A tanács ülésének időpontját a kamara a közvetítőkkel történt egyeztetés után tűzi ki, legkésőbb a közvetítők személyében történt megállapodást követő 30. napra. Erre a feleket - személyes megjelenésre - meghívja. A meghívóban tájékoztatni kell a feleket a képviselet lehetőségéről, illetve módjáról, továbbá fel kell hívni a feleket arra, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket lehetőleg az első ülésen tárják a tanács elé.
A beteg képviseletére az a társadalmi szervezet jogosult, amely az alapító okiratában foglaltak szerint a betegjogok, az emberi jogok, illetve a betegek érdekvédelmének területén tevékenykedik. A szolgáltatót a szolgáltatókat tömörítő társadalmi, illetve érdekképviseleti szervezet képviselheti.
A felek által megkötött - esetlegesen létrejött - egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják. Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni, hogy a biztosító milyen mértékben (összegben) veszi tudomásul a felek egyezségében foglaltakat.
Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását. Amennyiben az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a tanács az eljárást megszünteti. E körben fontos annak hangsúlyozása, hogy a közvetítői tanács hatékonyságát azonban negatívan befolyásolhatja az a körülmény, hogy békéltetési eljárásuk keretében nem marasztalják el a felelőst, nem döntenek a kártérítés módjáról és összegéről, csak az esetleges egyezséget közvetítik. Egyezség hiányában a felek bírósághoz fordulhatnak.[3]
IV. Bírósági eljárás
1. Polgári per
Amennyiben valamely hibásnak vagy késedelmesnek vélt orvosi kezeléstől számítva 5 év még nem telt el, akkor a beteg polgári pert indíthat a gyógykezelést végző intézmény ellen. A betegnek egy esetleges perben azt kell bizonyítania, hogy a jelenlegi állapota és az azt megelőző hibás orvosi intézkedések között okozati összefüggés van. Ezt célszerű előzetesen orvos szakértővel tisztázni.
Általában a per jogalapja a Polgári Törvénykönyv alapján dől el. A Ptk. 339. §. (1) alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az egészségügyi intézmény illetve a háziorvos akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Az anyagi jogi megalapozottságú igényről polgári perben a bíróság a Polgári Perrendtartás vonatkozó szabályai alapján dönt. Polgári peres eljárás olyan, kérelemre induló, törvényben szabályozott eljár ás, amelyben a bíróság és az ellenérdekű felek tevékenysége polgári jogvita eldöntésére irányul. A bírósági szervezet felépítése az alábbiak szerint alakul: helyi bíróság, megyei (Fővárosi) bíróság, ítélőtábla, Legfelsőbb Bíróság.
Első fokon ítélkeznek:
- a helyi bíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) és
- a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság).
Másodfokon ítélkeznek:
- a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság),
- a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítélőtábla,
- az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.
Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el.
A perbeli feleken alapvetően a felperest és az alperest értjük. Felperes, aki a peres eljárást megindítja, és alperes az a személy, akit beperelnek, aki ellen az eljárást folytatják. A perlés joga mindenkit megillet, de személyesen csak az járhat el a perben, aki cselekvőképes. A peres eljárás résztvevői nem kötelesek személyesen eljárni, jogukban áll a képviseletükkel valakit meghatalmazni.
Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. A cselekvőképtelen személyek perbeli cselekményei hatálytalanok, a cselekvőképtelen személy a perben csak törvényes képviselője útján járhat el. A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője (gondnoka, kivételesen eseti gondnoka, illetve ügygondnoka) útján végezhet perbeli cselekményeket.
Törvényes képviselő jár el a jogi személy nevében is. Azt, hogy a törvényes képviselőnek szüksége van-e adott perbeli cselekményeknél külön felhatalmazásra, a jogi személy szervezeti szabályai határozzák meg. A peres eljárásban ezt a bíróságnak vizsgálnia kell, ugyanis a jogi személyeknél eltérhet a képviseleti és az aláírási jog szabályozása.
A felek a jogvitát csak kérelem útján terjeszthetik a bíróság elé. Ez a kérelem a kereset. Keresetet csak érdekelt fél terjeszthet elő. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, mely határnapra a feleket a keresetlevél egyidejű kézbesítése mellett megidézi.
Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése (hiánypótlási eljárás, tárgyalás előkészítése) alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. Ezt követően minden perbeli cselekménynek a tárgyaláson kell megtörténnie, ott kell előterjeszteni, ill. ismertetni minden iratot, előterjesztést, ott kell meghallgatni a feleket. A tárgyaláson kívül a bírósághoz benyújtott vagy beszerzett iratokat a tárgyaláson ismertetni kell.
A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A vélelem és az ideiglenes igazság (pl. a fogamzási időpontra vonatkozó vélelem) alapján valamely tényt az ellenkező bizonyításáig valónak kell elfogadni. Ezekben az esetekben a bizonyítási teher átfordul, mert a vélelmezett, illetve ideiglenesen igaznak tekintett tény fenn nem állásának illetőleg a tényállás valótlanságának bebizonyítása az ellenfélre hárul. Átfordul a bizonyítási teher valamely igény indokolatlanul késedelmes érvényesítésénél.
A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. A tudomásra hozatal történhet szóban a határozat kihirdetésével vagy az írásba foglalt határozat kézbesítésével.
A joghatást maga az ítélet mondja ki, a keresettől függően ez lehet marasztalás, jogviszony módosítása, megállapítás. A bíróság határozat hivatalos döntés, mely a felekre nézve minden esetben kötelező. A döntés ellen rendes és rendkívüli perorvoslattal lehet élni. A perorvoslathoz való jog alapjog. A félnek minden határozat ellen joga van perorvoslattal élni, ha a döntés az érdekeit sérti.
A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap (váltóperben 3 nap). A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban előterjeszteni, a másodfokú bírósághoz címzetten.
A fellebbezésben meg kell jelölni
- azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és
- elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ezen túlmenően a fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
A felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen előterjeszthet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része tekintetében - az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni a közléstől számított 60 napon belül, kettővel több pld-ban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidőt követő 30 nap után igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság egyesbírája megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a feltételeknek, ha nem azt elutasítja. A felülvizsgálatnak a határozat végrehajtására nézve nincs halasztó hatálya, de kérelemre felfüggeszthető. A felülvizsgálat során a LB tanácsban jár el, és tárgyaláson kívül határoz, kivéve ha a felek megadott határidőben tárgyalás tartását kérték. Felülvizsgálati eljárásban bizonyítás lefolytatásának nincs helye.
2. A büntetőper
Amennyiben az orvos foglalkozási szabályainak súlyos megszegésével járt el, adott esetben ellene büntetőeljárás is kezdeményezhető. A büntető eljárás olyan eljárás, amelyben azt kell eldönteni, hogy bűnös-e vagy ártatlan a perbe fogott személy.
Az egészségügyi ellátás során a szolgáltató részéről a személy elleni bűncselekmények fordulhatnak elő, az alábbi három nagy csoportosítás illetve irányultság szerint:
- az élet, a testi épség és az egészség elleni,
- az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés ellen,
- a szabadság és az emberi méltóság ellen.
Mindezek túl a Büntető Törvénykönyv nevesíti az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények körét.[4]
Hangsúlyozandó, hogy a vonatkozó műhibaperek jelentős része az ún. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapján indul, amelynek alapján aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Minősített esetként az egészségügyi gyakorlatban az fordulhat elő, hogy a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást (három évig terjedő szabadságvesztés), illetve halált okoz (két évtó1 nyolc évig terjedő szabadságvesztés). Az orvosi műhiba tekintetében egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a felelősség csak akkor állapítható meg, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen végezte. Úgynevezett "diagnosztikus tévedés" esetén csak akkor állapítható meg az orvos büntetőjogi felelőssége, ha tévedése egyben foglalkozási szabályszegésnek is minősül, mert sérti az orvosi tevékenységre irányadó objektív gondossági kötelezettséget.
Bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. A bíróság annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. Az ítélkezést a bíróság gyakorolja, eljárásának alapja a vád. Vád nélkül nincs bírósági eljárás, nincs ítélet, nincs büntetés.
A vád és az ítélkezés elkülönülésében, abban hogy a vádló, kiváltképp az ügyész, mint közvádló maga nem állapíthat meg bűnösséget, és nem róhat ki büntetést, és hogy a bíróság ezt a vád nélkül maga nem teheti meg, a büntető hatalom megosztásának a kifejezője. A büntető eljárás résztvevői:
- bíróság,
- ügyészség,
- nyomozó hatóság,
- terhelt,
- védő,
- sértett (magánvádló, pótmagánvádló, magánfél),
- egyéb érdekeltek,
- képviselők,
- segítők.
A bíróság feladata az igazságszolgáltatás, ennek során dönt a terhelt büntetőjogi felelősségéről.
Első fokon a helyi bíróság, a megyei bíróság jár el.
Másodfokon jár el:
- a megyei bíróság az első fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
- a Legfelsőbb Bíróság az első fokon a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben.
Az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban ítélkezik. Az e törvényben meghatározott esetekben az első fokon eljáró
- bíróság ülnökök közreműködése nélkül (egyesbíróként),
- megyei bíróság két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban ítélkezik.
Egyesbíróként ítélkezik a bíróság a vétségi eljárásban, és a vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni olyan bűntettek esetében is, amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel.
Akivel szemben a büntetőeljárást folytatják (a terhelt) a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása után elítélt. A terhelt jogosult megismerni, hogy milyen bűncselekmény miatt indult, illetőleg folyik ellene büntetőeljárás.
Bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására csak tárgyaláson kerülhet sor. Az első fokon megállapított tényállás szűk kivételtől eltekintve köti a másodfokú bíróságot is. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapította, hogy bűncselekményt követett el és büntethető; ebben az esetben büntetést szab ki, kivéve, ha önálló intézkedésként kényszergyógyítását rendeli el vagy végzéssel próbára bocsátja.
A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha
- a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a vádlott követte el;
- nincs bizonyítva bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el;
- büntethetőségét kizáró ok áll fenn, kivéve a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát és a magánindítvány hiányát. (Ez esetben azonban még a bíróság kényszergyógykezelést és elkobzást rendelhet el, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja, ha ezek indokoltak.)
A fellebbezés magasabb fokú bíróság, a másodfokú bíróság bírálja el. Azt, hogy másodfokon milyen bíróság jár el, az dönti el, hogy első fokon milyen bíróság járt el. Ebből a szempontból nincs jelentősége az esetleges hatásköri szabálysértésnek. Adott esetben például, ha emberölés miatt helyi bíróság járt el, a fellebbezés elbírálása annak ellenére a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, hogy már első fokon a megyei bíróságnak kellett volna eljárnia.
A törvény bármely ítéleti rendelkezés fellebbezését lehetővé teszi, sőt ezen túlmenően pusztán az indokolás támadását sem zárja ki. Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel anyagi és eljárásjogi okból is támadható. Anyagi jogi a támadás elsődlegesen, ha a fellebbezés a bűnösség kérdését, a bűncselekmény mikénti minősítését, az alkalmazott joghátrány nemét és mértékét, vagy a kapcsolódó mellékrendelkezéseket (pl. a szabadságvesztés végrehajtási fokozata) érinti. Eljárásjogi okból történik a fellebbezés, ha az eljárási törvény bármely rendelkezése megsértését sérelmezi. A fellebbezésnek az ítélet jogerőre emelkedésére halasztó hatálya van, mégpedig abban a körben, melyben a másodfokú felülbírálatra sor kerül.
Ifj. Dr. Lomnici Zoltán
MELLÉKLET
A egészségügyi közvetítői eljárás vonatkozásában benyújtandó nyilatkozat
Alulírottak ........... beteg (képviselője: ..........) és ............. egészségügyi szolgáltató (képviselője: .............) kijelentik, hogy jogvitájukat közvetítői eljárás keretében, egyezséggel kívánják rendezni.
A felek kijelentik, és egyben igazolják, hogy rendelkeznek a vitás helyzet megoldásához és az egyezség megkötéséhez szükséges felhatalmazással. A felek elfogadják a közvetítői tanács által ismertetett közvetítői eljárás szabályait, és azok betartásával vesznek részt az eljárásban.
Tudomásul veszik, hogy az eljárás bizalmas, az ott elhangzottakat - ha törvény másként nem rendelkezik - titokban tartják. A felek kötelezik magukat arra, hogy esetleges későbbi bírósági eljárás során a közvetítőket nem nevezik meg az eljárás alatt elhangzottak tanújaként.
A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek előlegezésében:*
.......................
.......................
.......................
A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek viselésében:*
.......................
.......................
.......................
A BIZTOSÍTÓ NYILATKOZATA:*
A biztosító kijelenti, hogy
a) az üléseken részt kíván venni,
b) észrevételezési jogával élni kíván,
c) a szolgáltatót az eljárásban képviseli.
_______
* Nem kívánt rész törlendő.
Hivatkozások:
1. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges további információkat (regisztráció, formanyomtatvány, kitöltési útmutató stb.) talál a www.ebf.hu/eugyintezes link alatt. Forrás: www.ebf.hu
2. Sándor Judit: A betegek jogainak kodifikálásáról, i.m.; 10-15.
3. A közvetítői tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett névjegyzékből lehet kiválasztani, Lásd még: Dobszay János: Harc a műhibaperek ellen, HVG 2000/39.sz.
4. Ld.: Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog, Különös rész; HVG-ORAC, Bp. 2004; 121-129.