Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

Tanulmányok

A gyógyulási esély csökkenésének, illetve elvesztésének bírói megítélése
Az orvosok egy jelentôs része minél többet tud a test rendellenes mûködésérôl, annál inkább a lélekre összpontosít, mert tisztában van vele: sokkal nehezebb meggyógyítani egy elkeseredett embert, mint a reménykedô együttmûködô beteget. Ha a páciens nem akar gyógyulni, feladta a küzdelmet, akkor az egészségügyi törvényben megfogalmazott együttmûködési kötelezettség sem fogja jobb belátásra bírni. Éppen ezért az orvosok gyakran szembesülnek azzal, hogy miközben a törvény kötelezi ôket a teljes körû felvilágosításra, esetenként tudják: rosszat tesznek, hisz nagy valószínûséggel éppen ezzel rontanak pácienseik gyógyulási esélyén.
V. évfolyam (2010) > 4. szám

A szülészet és a genetika testvérisége és jelenlegi nézeteltéréseik
Az orvostudomány az elmúlt évtizedekben olyan szédületes fejlődésen ment át, és olyan mértékben specializálódott, hogy a betegek magas szintű orvosi ellátása általában csak a különbözô szakterületek orvosainak együttműködése révén biztosítható. Ami sokszor nem könnyű, mivel a medicina eltérő ágazataiban dolgozó szakorvosok céljai, vizsgálati módszerei, sőt sokszor még a nyelvezete is különbözik egymástól. Jó példa erre a szülészet-nőgyógyászat és az orvosi genetika, akiknek képviselői közösen tesznek meg mindent a várandósok érdekében. Míg azonban a szülészek a várandósok, mi, genetikusok inkább a magzatok védelmére helyezzük a hangsúlyt.
V. évfolyam (2010) > különszám

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak csökkentésével egy időben zajló struktúraátalakításból adódó gyakori jogszabályváltozások, illetve hatályba lépő új törvények, rendeletmódosítások miatt nagy a bizonytalanság az egészségügyi dokumentáció kezelését illetően mind az adatkezelők, mind az érintettek esetében. A "megszokottakon" túl előfordulnak olyan újonnan felmerülő problémák is, amelyek megoldására még nem alakult ki megnyugtató gyakorlat.
II. évfolyam (2007) > 2. szám

Felelősségi rendszerek az egészségügyben
Rudolf Jhering, német jogtudós szerint "Minden jog ősforrása a bosszú". Az ősi társadalmakban a felelősség korlátlan és eredményfelelősség volt, a sérelmeket kezdetben a sértett vagy annak családja torolta meg (magánbosszú). Az ember elleni korlátlan erőszak szabályozott vagy korlátozott formája, az első deliktuális jogintézmény a vérbosszú volt. Hosszú történeti fejlődés eredménye, míg a deliktuális felelősség szabálya meg tud szabadulni a büntetőjogi eredetétől.
II. évfolyam (2007) > 3. szám

Minőségi elvárások és az orvos mozgástere
Európai Bizottság egyik, 2005-ben napvilágot látott közleményében a magas minőségi igényeket kielégítő és hosszú távon finanszírozható egészségügyi ellátást a tagállamok fokozott együttműködése egyik fő céljának nevez.
II. évfolyam (2007) > 4. szám

Az egészségügyi szerződésekre vonatkozó joganyag és bírói gyakorlat összehasonlító jogi analízise
A szolgáltató orvos és a közhatalom kapcsolatát napjainkban egyértelműen rendezik a hatályos jogszabályok. Hazai jogalkotásunkban ez az állapot egy legalább 230 éves folyamat eredménye, amennyiben kiindulási pontnak az 1770. évi Generale Normativum in Re Sanitatis című egészségügyi jellegű törvényt tekintjük. Az elmúlt több mint két évszázad során azonban a vonatkozó jogszabályok érvényesülését - úgy is mondhatnánk, hogy az orvosok jogi szocializációját - többszörösen keresztezte a gyógyítók rendjének féltve őrzött szakmai és hivatáserkölcsi autonómiája.
I. évfolyam (2006) > 1. szám

A gyógyító tevékenység alapját képező orvosi jogviszony elméleti és gyakorlati hátterének komparatív analízise
"A gyógyítás és annak eredményessége elsődlegesen az orvos és a beteg bizalmi kapcsolatán alapul. E bizalom a rendszeres személyes találkozások során alakulhat ki, amelyben a beteg, illetve a betegek egy csoportja az ellátást személyre szólónak, az adott körülményekhez igazodónak érzi. Ahhoz, hogy valóban ilyen ellátást lehessen nyújtani, az szükséges, hogy a beteggel közvetlen kapcsolatban álló és az ellátást nyújtó orvos betegeivel való kapcsolatának kialakítása során nagy önállósággal, hosszú távon tervezve járjon el. Ez a nagyobb önállóság ösztönző hatású lehet a gyógyító munkára és a gyógyító orvos felelősségét is növeli. Ezért szükséges megteremteni annak a jogszabályi feltételeit, hogy az orvos a jövőben közvetlenebbül teljesíthesse közszolgáltatói feladatait és ne csupán a gyógyító-ellátó hálózat egy eleme legyen."
I. évfolyam (2006) > 2. szám

Kézikönyv szakembereknek és segítő laikusoknak - A pszichiátriai és szenvedélybetegekről
Hiánypótló kiadvánnyal jelentkezett a közelmúltban a Jogorvoslap kiadója, a Lélekben Otthon Kft. A Pszichiátriai gondozási kézikönyv kétféle kiadásban, de hasonló tartalommal két célcsoporthoz szól: egyrészt a pszichiátriai és a szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberekhez, másrészt a téma iránt érdeklődő laikusokhoz. Az alábbi cikk - amely a pszichiátriai betegségben szenvedőkre vonatkozó jogi kérdéseket taglalja - mindkettőben megtalálható.
III. évfolyam (2008) > 3. szám

A szülészeti-nőgyógyászati tevékenység jogi megítélése, különös tekintettel a peres gyakorlatra
Az élet, a testi épség és az egészség sérelme miatt indított orvosi kártérítési perekben a bekövetkezett hátrányokat, káros eredmény miatt érvényesített vagyoni, illetve nem vagyoni kárigényeket a károsult vagy a saját egészségromlása, vagy saját jogán a hozzátartozójának halála, egészségkárosodása miatt érvényesítheti azzal, hogy ezek a károsult esetében együtt is jelentkezhetnek.
III. évfolyam (2008) > 4. szám

Összefoglaló jelentés az orvosi műhibaperek gyakorlatáról
"Felértékelődött felelősség" címmel a Jogorvoslap és az Egészség Joga Alapítvány által 2008. november 27-én megrendezett konferencián dr. Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöke ígéretet tett arra, hogy lapunkon keresztül közzéteszi azt az összefoglaló jelentést, mely az orvosi műhibaperek gyakorlatának áttekintéséről szól, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésekre koncentrálva. A jelentés, melyet szó szerint adunk közre, a 2007-ben befejezett ügyek vizsgálata alapján készült.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám

Fókuszban az urológusok ellen indított perek
Viszonylag csekély az urológusi beavatkozásokkal kapcsolatos perek száma – szögezi le Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, mikor e szakterület legkirívóbb eseteiről faggatjuk. Azonban e kevés eljárás között található néhány érdekes, mondhatni, furcsa ítélet is.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám

Tájékoztatás és önrendelkezés – információs jogok a tájékoztatáson alapuló beleegyezés („informed consent”) tükrében
Az egészségügyi közgazdaságtani tankönyvek nagy hangsúllyal szólnak az orvos–beteg relációban érvényesülő tudásbeli különbségről, az úgynevezett információs aszimmetriáról. E koncepcióhoz kapcsolódik az a nézet, mely szerint az egészségügy azért is különleges piac, mert a szükségletet nem a beteg, hanem a gyógyító orvos határozza meg.
II. évfolyam (2007) > 1. szám

Előre dönthetünk
Az Országgyűlés 2009-ben elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely jelentős változásokat eredményezett a cselekvőképesség vonatkozásában. Az új szabályok alapvető változásokat hoznak az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek életében. Májustól az eddigi egy pszichiátriai szakvélemény helyett összetett szakértői vizsgálaton kell alapulnia a bírói döntésnek, amely pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatot is magában foglal. A jövőben kizárólag a fogyatékos személy állapota, bármilyen súlyos legyen is, nem lesz elég a gondnokság alá helyezéshez. Sőt, a májustól hatályos új törvény főszabályként a cselekvőképességében korlátozott személy és a gondnoka együttes döntéshozatalát írja elő.
V. évfolyam (2010) > 1. szám