Interjúk
Interjú Lábady Tamással, a Pécsi Ítélőtábla elnökével
A jogalkalmazás némileg átesett a ló túloldalára -
véli Lábady Tamás, a, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, aki szerint az
orvosok közötti szolidaritás hiánya is oka annak, hogy egyre
gyakoribb az egészségügyi szolgáltatók ellen indított bírósági
eljárás. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Karának docensével többek között az orvosok, bírák
tévedhetetlenségéről, valamint a jogorvoslati lehetőségekről
beszélgettünk.
II. évfolyam (2007) > 2. szám
Több sebből vérzik a Rendtartásról szóló jogszabály - hiányzik a demokratikus legitimáció
Dósa Ágnes szakjogászt az etikai szabályok kacsán felmerült
visszásságokról faggattuk.
II. évfolyam (2007) > 3. szám
Beszélgetés Csehák Judittal, a betegjogi közalapítvány elnökével
Jelentős, összesen egymilliárd forintos, 2013-ig lehívható uniós
támogatást kapott a közelmúltban a Betegjogi, Ellátottjogi és a
Gyermekjogi Közalapítvány. Szükségük is van a pénzre, mert bár
évről évre mind többen fordulnak hozzájuk, és az Állami
Számvevőszék sem talált sok kifogásolnivalót működésükben, az
állami pénzforrás csapjai - jóllehet, közalapítványról van szó -
mindinkább eldugulni látszanak.
II. évfolyam (2007) > 4. szám
Az ítélkezés ma már egységes a műhibaügyekben - interjú Havasi Péterrel, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökével
Ez év végéig a Legfelsőbb Bíróság (LB) áttekinti az orvosi
kártérítési perek gyakorlatát, hogy pontos képet kapjon arról,
érvényesül-e ezen a területen az egységes ítélkezés. Az LB
műhibaügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke úgy látja, bár az ilyen
pereket tárgyaló bírók munkájuk során egyre mélyebb ismereteket
szereznek az orvostudományban, talán a bíróságokon is jól jönnének
az olyan szakemberek, akik orvosi diplomával is rendelkeznek.
Havasi Péter szintén fontosnak tartaná, ha minden olyan orvos,
akinek a hibája, mulasztása miatt a bíróság elmarasztalta
munkaadóját, alaposan megismerkedne az ítélet indoklásával.
II. évfolyam (2007) > 5. szám
Visszásságok az egészségügyi adatok kezelésében - Csak a beteg meg ne tudja!
Ma Magyarországon lényegében nincs egészségügyi adatvédelem, a kórházak és rendelőintézetek jelentős része nem törődik a páciensek alkotmányos információs önrendelkezési jogaival. A szolgáltatók a személyes adatok védelmével kapcsolatos bűncselekményeket követnek el, jogsértő gyakorlatot folytat a háziorvos, a szakorvos, a patikus, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig államvédelmi hatóságként gyűjt különleges személyes adatokat az állampolgárokról - állítja dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa. A Szoftverfejlesztés Tanszék adjunktusa az általa kritikusnak tartott adatvédelmi anomáliák miatt több pert is kezdeményezett már, s az Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van több beadványa.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Az Alkotmányban foglaltakat semmi sem írhatja fölül - Vitatkozni lehet és kell is!
Vitatkozni mindenen lehet, de az Alkotmány olyan jogi
fundamentum, amely nem maradhat csupán írott malaszt - vallják az
Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalában. Borza
Beáta, a hivatal vizsgálati osztályának vezetője azt mondja, az
egészségügyben zajló folyamatok is szükségessé teszik, hogy időről
időre felhívják a figyelmet az alapnormák betartására.
III. évfolyam (2008) > 3. szám
Tudat alatt tartanak az orvosok a perektől
Interjú dr. Szabados Györggyel, a Budapesti Orvosszakértői Intézet igazgatójával
III. évfolyam (2008) > 4. szám
Indul a jogi doktori iskola a Semmelweis Egyetemen - Egyenlő mércével
Jelentős előrelépés az orvosi jog oktatása terén,
hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az országban
elsőként akkreditálta a Semmelweis Egyetemen doktori iskoláját. Dr.
Busch Béla, az iskola egyik vezetője a Jogorvoslapnak adott
interjújában arról beszélt, hogy a most induló képzés miként
segítheti a hallgatók jogtudatos magatartását.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Jogvédelmi klaszterrel spórolnának az intézményeknek - Védőhálót vonnak a kórházak köré
Magyarországon lényegében nincs egészségügyi felelősségbiztosítás – véli dr. Kovács Iván, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának stratégiai igazgatója, aki úgy látja: hiányzik a verseny, ezért a biztosítók nem nyújtanak fedezetet a károkra. A Jogorvoslapnak nyilatkozó Kovács Iván dr. Torma Alberttel, a Büntetésvégrehajtás Központi Kórház főigazgatójával közösen jegyzi azt a kezdeményezést, amely során minél több szolgáltatót próbálnak egy érdekvédelmi klaszterbe tömöríteni, hogy hatékonyabban megjelenítsék álláspontjukat, valamint szakértői hátteret nyújtsanak az egyedi peres ügyekben. Álláspontjuk szerint ugyanis ma az intézmények többször és többet fizetnek ki kártérítésként, mint ami indokolt lenne.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám
„Ez itt nem Amerika!” - Dr. Matkó Ida szerint a betegjog nem az orvos elleni frontális támadás
Paradigmaváltás van az orvoslásban. A gyógyítás a nagy kórházakban történik, ha úgy tetszik, egészséggyárakban, amelyek azért, lássuk be, veszélyes üzemek – vallja az interjúban Matkó Ida aneszteziológus. A Szószóló Alapítvány elnöke szerint emiatt van szükség arra, hogy más szemléletben gondolkodjunk a gyógyításról, a betegek jogairól, az ellátás biztonságáról, és mindezt ne az orvosok elleni frontális támadásként fogjuk fel.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám
Az orvosok tudása az igazságszolgáltatás eszköze lehet. Bizonyosságot adunk az igazukat keresőknek – véli dr. Kereszty Éva
Fiatal, ambiciózus és az orvosi jog területének alapos ismerője dr. Kereszty Éva, aki lehetőséget kapott arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Tanszékét vezesse. Új szemléletet igyekszik elterjeszteni mind a hallgatói, mind pedig a gyakorló orvosok körében, és vallja: minden egyes eset megoldásával az orvoslás társadalmi küldetéséhez járulnak hozzá.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Biztos hátország nélkül - Dr. Kovácsy Zsombor a világ forgásáról, a fiatalságról és az orvosmaffiáról
Három és fél évvel hivatali mandátumának lejárta előtt felállt az elnöki székből, és ügyvédként folytatja pályafutását dr. Kovácsy Zsombor. Sokan nem hiszik el, hogy önszántából távozott. A Jogorvoslapnak adott interjújában állítja, saját útját akarja járni, és nem hajlandó megalkudni.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Masni és paragrafus
Minél fiatalabb korban tanul meg valaki masnit kötni, annál nagyobb az esélye arra, hogy jó orvos, sebész váljék belőle – így tartja Simon Tamás édesanyja, akinek mindkét fia jogász lett. Egy ügyvédi irodában dolgoznak, öt gyermekük közül kettő ügyesen boldogul a csomófabrikálással. Hogyan, és főként miért lesz valakiből jogász, amikor szülei nyomdokán alapvetően orvosi pályára készül? Mi motivál egy fiatalembert, aki Ádám György irodájának vezetését átvéve a betegek képviselete után most az egészségügyi szolgáltatók érdekeiért is perre megy? A jog szépségéről, terveiről, és arról is faggattuk, elégedett, boldog embernek érzi-e magát.
IV. évfolyam (2009) > 5. szám
Ahány ember, annyi szubjektív valóság
Az orvosi kártérítési perek szereplői éppúgy megtapasztalhatják, mint bárki egyéb helyzetekben: ugyanarra a dologra bizony sokféleképpen emlékezünk. Kutatások azonban arra is fényt derítettek, hogy nem csupán az emlékezetünk, de már az érzékelésünk sem azonos. Prof. dr. Molnár Péterrel, a Debreceni Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkatársával beszélgettünk észlelésünk és emlékezetünk sajátos világáról.
IV. évfolyam (2009) > 6. szám
Szigorú, tényeken alapuló kockázatvállalás
Magyarországon jelenleg az Allianz Hungária Zrt. rendelkezik a legnagyobb portfólióval az egészségügyi szolgáltatói felelősségbiztosítások területén. Az állami, önkormányzati szolgáltatók körében a rossz kárhányad, az elhúzódó peres eljárások és a késői kárbejelentések, valamint a kötelező tartalékolási kötelezettségek miatt több biztosító megszüntette tevékenységét ezen a területen. Mi az oka annak, hogy mindezen tendenciák ellenére továbbra is a piacon maradt az Allianz Hungária Biztosító? – erről és a felelősségbiztosítás területén tapasztalható tendenciákról a társaság vezérigazgató-helyettesét, Horváth Andreát kérdeztük.