Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

Interjúk

Betegnek minősíthetjük-e azokat, akik nem kívánják a szexet?
Dr. Vizi János pszichiátert, szexuális medicina és jogász szakembert kérdeztük.
VII. évfolyam (2015) > 2. szám - nőgyógyászoknak

Magyarországon nem feltétlenül mûködne a skandináv modell - interjú Dósa Ágnes orvos-jogásszal
Elsôsorban a menedzserek felelôssége lenne intézményük kockázatának csökkentése, például a megfelelô tájékoztatási gyakorlat, a dokumentációs rend kialakításával – mondja a vele készült interjúban Dósa Ágnes. Az orvos-jogász nem érti, miért nem mûködik jól a felelôsségbiztosítás rendszere; miért nem fognak össze az azonos fenntartóhoz tartozó intézmények és miért nem szervezik meg közösen a jogi képviseletüket.
V. évfolyam (2010) > 4. szám

Ha kimondom, nem fogom tudni megvalósítani
Szócska Miklós a Világgazdaság által szervezett egészségpolitikai konferencián mutatkozott be, ahol a hozzáértők az azonnali intézkedést igénylő bejelentéseken túl érzékelhették: az államtitkár kapkodás nélkül, lassan, de újraindítja az ágazatot. Bár a konkrét intézkedések bejelentésének lehetőségét Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén illetlenül beelőzte, s egy nappal korábban kihirdette a felügyelet megszüntetését, a kötelező kamarai tagság visszaállítását és a minimumrendelet felfüggesztését – Szócska nem dühös. Amikor erről faggatjuk, egy idézettel felel: „Arra sose legyél mérges, ha valaki a te ötleteidet valósítja meg, mert végső soron az eredmény a lényeg.” Állítja: egy egészségpolitika van, erre előbb-utóbb mindenki rájön majd.
V. évfolyam (2010) > 2. szám

Defenzió a szülészetben: dokumentációs kényszer az ellátásban
A szülészeti-nőgyógyászati ellátás az egyik leginkább jogászi fókuszban álló szakterület. A műhibaperekre szakosodott ügyvédi irodák kiemelt érdeklôdése az utóbbi években kénytelen-kelletlen a szakorvosok szemléletmódjában is változást indított el. Prof. dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a Jogorvoslapnak adott interjúban nemcsak arról ad számot, hogy a szakorvosok hogyan igyekeznek jogi jártasságot is szerezni, hanem arról is beszél, hogy meglátása szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a gyerek lassan olyan kincs lesz, ami nincs.
V. évfolyam (2010) > különszám

Defenzió a szülészetben: dokumentációs kényszer az ellátásban
A szülészeti-nôgyógyászati ellátás az egyik leginkább jogászi fókuszban álló szakterület. A mûhibaperekre szakosodott ügyvédi irodák kiemelt érdeklôdése az utóbbi években kénytelen-kelletlen a szakorvosok szemléletmódjában is változást indított el. Prof. dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a Jogorvoslapnak adott interjúban nemcsak arról ad számot, hogy a szakorvosok hogyan igyekeznek jogi jártasságot is szerezni, hanem arról is beszél, hogy meglátása szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a gyerek lassan olyan kincs lesz, ami nincs.

Interjú Lábady Tamással, a Pécsi Ítélőtábla elnökével
A jogalkalmazás némileg átesett a ló túloldalára - véli Lábady Tamás, a, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, aki szerint az orvosok közötti szolidaritás hiánya is oka annak, hogy egyre gyakoribb az egészségügyi szolgáltatók ellen indított bírósági eljárás. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docensével többek között az orvosok, bírák tévedhetetlenségéről, valamint a jogorvoslati lehetőségekről beszélgettünk.
II. évfolyam (2007) > 2. szám

Több sebből vérzik a Rendtartásról szóló jogszabály - hiányzik a demokratikus legitimáció
Dósa Ágnes szakjogászt az etikai szabályok kacsán felmerült visszásságokról faggattuk.
II. évfolyam (2007) > 3. szám

Beszélgetés Csehák Judittal, a betegjogi közalapítvány elnökével
Jelentős, összesen egymilliárd forintos, 2013-ig lehívható uniós támogatást kapott a közelmúltban a Betegjogi, Ellátottjogi és a Gyermekjogi Közalapítvány. Szükségük is van a pénzre, mert bár évről évre mind többen fordulnak hozzájuk, és az Állami Számvevőszék sem talált sok kifogásolnivalót működésükben, az állami pénzforrás csapjai - jóllehet, közalapítványról van szó - mindinkább eldugulni látszanak.
II. évfolyam (2007) > 4. szám

Az ítélkezés ma már egységes a műhibaügyekben - interjú Havasi Péterrel, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökével
Ez év végéig a Legfelsőbb Bíróság (LB) áttekinti az orvosi kártérítési perek gyakorlatát, hogy pontos képet kapjon arról, érvényesül-e ezen a területen az egységes ítélkezés. Az LB műhibaügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke úgy látja, bár az ilyen pereket tárgyaló bírók munkájuk során egyre mélyebb ismereteket szereznek az orvostudományban, talán a bíróságokon is jól jönnének az olyan szakemberek, akik orvosi diplomával is rendelkeznek. Havasi Péter szintén fontosnak tartaná, ha minden olyan orvos, akinek a hibája, mulasztása miatt a bíróság elmarasztalta munkaadóját, alaposan megismerkedne az ítélet indoklásával.
II. évfolyam (2007) > 5. szám

Visszásságok az egészségügyi adatok kezelésében - Csak a beteg meg ne tudja!

Ma Magyarországon lényegében nincs egészségügyi adatvédelem, a kórházak és rendelőintézetek jelentős része nem törődik a páciensek alkotmányos információs önrendelkezési jogaival. A szolgáltatók a személyes adatok védelmével kapcsolatos bűncselekményeket követnek el, jogsértő gyakorlatot folytat a háziorvos, a szakorvos, a patikus, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig államvédelmi hatóságként gyűjt különleges személyes adatokat az állampolgárokról - állítja dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa. A Szoftverfejlesztés Tanszék adjunktusa az általa kritikusnak tartott adatvédelmi anomáliák miatt több pert is kezdeményezett már, s az Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van több beadványa.


III. évfolyam (2008) > 1. szám

Az Alkotmányban foglaltakat semmi sem írhatja fölül - Vitatkozni lehet és kell is!
Vitatkozni mindenen lehet, de az Alkotmány olyan jogi fundamentum, amely nem maradhat csupán írott malaszt - vallják az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalában. Borza Beáta, a hivatal vizsgálati osztályának vezetője azt mondja, az egészségügyben zajló folyamatok is szükségessé teszik, hogy időről időre felhívják a figyelmet az alapnormák betartására.
III. évfolyam (2008) > 3. szám

Tudat alatt tartanak az orvosok a perektől
Interjú dr. Szabados Györggyel, a Budapesti Orvosszakértői Intézet igazgatójával
III. évfolyam (2008) > 4. szám

Indul a jogi doktori iskola a Semmelweis Egyetemen - Egyenlő mércével
Jelentős előrelépés az orvosi jog oktatása terén, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az országban elsőként akkreditálta a Semmelweis Egyetemen doktori iskoláját. Dr. Busch Béla, az iskola egyik vezetője a Jogorvoslapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a most induló képzés miként segítheti a hallgatók jogtudatos magatartását.
III. évfolyam (2008) > 5. szám

Jogvédelmi klaszterrel spórolnának az intézményeknek - Védőhálót vonnak a kórházak köré
Magyarországon lényegében nincs egészségügyi felelősségbiztosítás – véli dr. Kovács Iván, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának stratégiai igazgatója, aki úgy látja: hiányzik a verseny, ezért a biztosítók nem nyújtanak fedezetet a károkra. A Jogorvoslapnak nyilatkozó Kovács Iván dr. Torma Alberttel, a Büntetésvégrehajtás Központi Kórház főigazgatójával közösen jegyzi azt a kezdeményezést, amely során minél több szolgáltatót próbálnak egy érdekvédelmi klaszterbe tömöríteni, hogy hatékonyabban megjelenítsék álláspontjukat, valamint szakértői hátteret nyújtsanak az egyedi peres ügyekben. Álláspontjuk szerint ugyanis ma az intézmények többször és többet fizetnek ki kártérítésként, mint ami indokolt lenne.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám

„Ez itt nem Amerika!” - Dr. Matkó Ida szerint a betegjog nem az orvos elleni frontális támadás
Paradigmaváltás van az orvoslásban. A gyógyítás a nagy kórházakban történik, ha úgy tetszik, egészséggyárakban, amelyek azért, lássuk be, veszélyes üzemek – vallja az interjúban Matkó Ida aneszteziológus. A Szószóló Alapítvány elnöke szerint emiatt van szükség arra, hogy más szemléletben gondolkodjunk a gyógyításról, a betegek jogairól, az ellátás biztonságáról, és mindezt ne az orvosok elleni frontális támadásként fogjuk fel.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám