Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

Háttér

Amiről ritkán beszélünk: a betegek kötelezettségei
A betegek jogairól sokat, a kötelezettségeiről viszont nagyon keveset beszélünk. Vajon felelősségre vonható az a beteg, aki nem tartja be az orvos utasításait? A kérdésfelvetés egyáltalán nem érdektelen, ugyanis az eltékozolt terápia, a feleslegesen kiváltott gyógyszerek és az állapotromlás miatti jelentős többletkiadások rengeteg pénzt visznek el az E-alap számlájáról. A szerződésszegés a betegek részéről „bocsánatos bűn”?
V. évfolyam (2010) > 2. szám

Embriók közt válogatni
A genetikai vizsgálatok és beavatkozások széleskörű elterjedésének küszöbére értünk. Hogyan változtak etikai nézeteink a biotechnológia fejlődésével? Mire számíthatunk a jövőben?
V. évfolyam (2010) > különszám

Százötvenhét bíróság egymillió-kétszázezer üggyel
Magyarországon négyszintű igazságszolgáltatási rendszer működik. A piramis alján a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) vannak, fölöttük állnak a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság), a harmadik szinten működnek az ítélőtáblák, míg a gúla csúcsán a Legfelsőbb Bíróság található.
II. évfolyam (2007) > 2. szám

A gyógyszerforgalmazástól a gyógyszerrendelésig - a megújult jogszabályi háttér ismertetése
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló legújabb jogszabály az Egészségügyi Minisztérium indoklása szerint szervesen illeszkedik a racionális gyógyszerfelhasználást segítő szabályozási koncepcióhoz. A jogszabály megalkotásának célja, hogy keretet adjon egy olyan ellenőrző és ösztönző rendszer kialakításához, amely a betegellátás színvonalának javítása, illetve az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelése, támogatása és alakítása révén segíti az egészségpolitika által kívánatos minőségi és hatékonysági célok megvalósulását.
II. évfolyam (2007) > 3. szám

Ismét folyik a vita a gyógyszerrendelésről - az orvosok nem kérnek a bírságoló ösztönzésből
A jövő évtől pénzmegvonással, sőt akár a vényírási jogosultság visszavonásával is szankcionálhatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azt az orvost, akiről ellenőrzései során azt állapítja meg, hogy nem volt minőségi és hatékony a gyógyszerterápiája. A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló - 17/2007. (III. 13.) számú - kormányrendeletben foglaltakat az OEP első alkalommal - a 2007. utolsó negyedévében kiállított és kiváltott vények esetében - 2008. január l-jétől alkalmazza.
II. évfolyam (2007) > 4. szám

Terjedőben a védekező orvoslás - Jobb félni, mint megijedni?
Jóllehet nálunk még jóval kevéssé érzékelhető, mint az Amerikai Egyesült Államokban, a legtöbben egyetértenek abban: hazánkban is mind jobban terjed a defenzív medicina. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ez a jelenség vajon csak a műhibaperek fenyegetésével magyarázható-e. De abban sem teljes a konszenzus, hogy mindenképpen rossz-e, ha az orvos minden lehetséges vizsgálatot elvégeztet egy páciensen, és ezzel - egyesek szerint csak elvileg - mindent megtesz érte.
II. évfolyam (2007) > 5. szám

Változtak a gyógyszerfelírást büntető rendelet szabályai - Visszavonulót fújt a kormány
Nagy felháborodást váltott ki az orvosok körében az a tavaly februárban megjelent rendelet, amellyel a kormány minimalizálni szerette volna a gyógyszerkiadásokat. A kabinet az orvosszakma tiltakozása miatt módosítja a jogszabályt, és "visszavonulót fújt". Kaló Zoltán egészségügyi szakközgazdász szerint azonban a módosított rendelet a rendszer költséghatékonysága helyett továbbra is elsősorban a biztosítói kiadások csökkentését célozza meg.
III. évfolyam (2008) > 1. szám

Egészségügyi adatok kezelése a gyakorlatban - Válogatás az adatvédelmi biztos eseteiből
Az adatvédelmi biztosnak a feladatát meghatározó, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló adatvédelmi - 1992. évi LXIII. - törvény elsődlegesen a hozzá érkező panaszok kivizsgálását, az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok érvényesülésének ellenőrzését írja elő, azonban a 2004-es törvénymódosítás óta további lényeges feladata az is, hogy elősegítse az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását. Cikkünk az egészségügyi adatok kezelése terén kialakult biztosi jogalkalmazási gyakorlat bemutatását szolgálja.
III. évfolyam (2008) > 1. szám

Orvosi kártérítési perek itthon és külföldön
Az utóbbi években mind több beteg keresi igazát a bíróságon, ha úgy véli, az orvos ténykedése kapcsán kára keletkezett. Itthon és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államok mind az orvosi kártérítési perek számát, mind a megítélt összegek nagyságát tekintve élen jár e téren, de az európai országok többségében, sőt, a betegturizmus célpontjává váló országokban is emelkedik a műhibaperek száma.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

Németországi orvosok a tönk szélén
Először fordult elő a német egészségügy történetében, hogy tizenegy tekintélyes német orvos nyilatkozatot tett közzé az általuk korábban elkövetett kezelési hibákról. Saját bevallásuk szerint a tetteiket mindenekelőtt azért tárták fel, hogy felhívják a figyelmet a kórházakban és a klinikákon uralkodó hiányosságokra, de egyben arra is intsenek, hogy az orvostársadalom részéről "minőségibb munkára" van szükség.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

Más szemszögből - Érvek és ellenérvek a döntés kapcsán
Három, az egészségügyben (is) dolgozó, az orvosi kártérítési perekben igazán jártas jogászt kértünk arra, ossza meg olvasóinkkal a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatával kapcsolatos véleményét, szakmai álláspontját. Az alábbiakban Kereszty Éva, Dósa Ágnes és Simon Tamás gondolatait adjuk közre.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

A fogyatékkal születő gyermekek nem követelhetnek alanyi jogon kártérítést
A Legfelsőbb Bíróság - egy jogegységi határozat keretében - pontot tett egy régóta húzódó jogalkalmazási polémia végére. A határozat értelmében ezentúl a genetikai okok következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem igényelhet kártérítést amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás volt az orvosi tájékoztatás, így a leendő édesanya nem lehetett tisztában azzal, hogy fogyatékos gyermeket vár, ezért nem élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított jogával.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

Nagyobb empátiát és segítséget várnak az orvosoktól - "Ne sírjon, anyuka"
A szülőket sokként éri, amikor bizonyossá válik: fogyatékos gyermekük született - akár közvetlenül a baba világra jövetelét követően, akár később derül ez ki. Ennek ellenére az egészségügyben dolgozók hazánkban még ma sem fordítanak kellő gondot arra, hogyan és milyen körülmények között közöljék a rossz hírt a szülőkkel. Az pedig teljesen esetleges, mikor és kiktől jutnak átfogó tájékoztatáshoz arról, milyen segítséget kaphatnak a továbbiakban.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

Nem lehet vita tárgya a közérdekű adatok nyilvánossága - A kapu kinyílt, már nem lehet bezárni
Valószínűleg sosem jutott volna eszembe párhuzamot vonni a csernobili atomkatasztrófa elhallgatása és az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét jellemző mutatók nyilvánosságra hozatala között. Mégis, amikor Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője az 1986-os eseménnyel illusztrálta, mennyire nincs választása annak, aki nincs az információk birtokában, már egyáltalán nem tűnt annyira lehetetlennek ez a hasonlat.
III. évfolyam (2008) > 2. szám

A tájékoztatási kötelezettség megszegése kapcsán indított perek sajátosságai - A bizonyítás nehézségei
A bírósági eljárás során a praktizáló orvosok egy része meglepődve tapasztalhatja: a beteg szóbeli tájékoztatása nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető anyagok átadásával, sőt a tájékoztatás megtörténtének általános dokumentálása sem bír bizonyító erővel. Ugyanígy nincs semmiféle jelentősége a tájékoztatás szempontjából annak sem, hogy a beteg a műtéthez hozzájárult-e, mivel ez a nyilatkozat nem feltételezi azt, hogy a beavatkozást kielégítő tájékoztatás előzte meg.
III. évfolyam (2008) > 3. szám