V. évfolyam (2010) > 1. szám
A barátság alapja a pontos elszámolás!?
Az alapellátásban dolgozó háziorvosok számára komoly dilemmát okoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott, a praxis működtetése után utalt finanszírozási összegen felül milyen tevékenységek végzéséért kérhetnek külön térítési díjat a betegeiktől. A Webdoki internetes portál élőfórumának vendége volt Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet igazgatója, ám nem minden esetben tudott kielégítő választ adni az érdeklődő háziorvosok számára. Kőrösi Lászlót, az egészségbiztosító szakértőjét, Kereszty Évát, a szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetőjét és Kovácsy Zsombor ügyvédet kértük: segítsenek a tisztánlátásban.
Szigorú, tényeken alapuló kockázatvállalás
Magyarországon jelenleg az Allianz Hungária Zrt. rendelkezik a legnagyobb portfólióval az egészségügyi szolgáltatói felelősségbiztosítások területén. Az állami, önkormányzati szolgáltatók körében a rossz kárhányad, az elhúzódó peres eljárások és a késői kárbejelentések, valamint a kötelező tartalékolási kötelezettségek miatt több biztosító megszüntette tevékenységét ezen a területen. Mi az oka annak, hogy mindezen tendenciák ellenére továbbra is a piacon maradt az Allianz Hungária Biztosító? – erről és a felelősségbiztosítás területén tapasztalható tendenciákról a társaság vezérigazgató-helyettesét, Horváth Andreát kérdeztük.
Mi a háziorvos teendője sürgős szükség esetén?
Iskolai rosszullét, a riasztás ellenére „elérhetetlen” háziorvosok, az ezt követő sürgős ellátás ellenére tragikusan elvesztett kisgyermek – a sajtóban is nagy visszhangot kapott eset nyomán merül fel a kérdés: hol húzódik a háziorvosi felelősség határa? A körzetben történt minden egészségügyi eseményhez a háziorvost kell kihívni? Mi az orvos kötelessége, ha egy eset túlmutat saját lehetőségein?
Célkeresztben az alapellátók
Az Egészségbiztosítási Felügyelet ügyfélszolgálatához érkező megkeresések jelentős hányada a háziorvosi és fogászati alapellátást érinti, amelyeknek döntő többsége a joghézagokból, a bekövetkező jogszabály-módosításokból és az ebből fakadó eltérő jogértelmezési gyakorlatból ered. Tavalyelőtt a bírság legmagasabb összege 3 millió, tavaly 1 millió forint volt.
Kardiológia: lesben állva, idézésre várva
A kardiológusoknak is egyre gyakrabban szembe kell nézniük azzal, hogy döntéseiknek nem „csak” orvosi, hanem jogi következményei is lehetnek. Forster Tamás, a Magyar Kardiológus Társaság elnöke úgy látja: az orvosok – szakterülettől függetlenül – hátrányban vannak, mert különösebb kockázat nélkül bárki bármilyen indokkal indíthat pert ellenük. A professzor megjegyzi: nem véletlen az sem, hogy az ügyvédek olykor hamarabb tudnak egy beteg sorsáról, mint a családtagok...
Az orvosoknak is ismerniük kell a jogot
A folyamatosan változó jogi környezet, ezen belül különösen az egészségügyre jellemző szinte állandó rendeletmódosítások, illetve a betegjogok egyre erőteljesebb érvényesülése miatt az orvosok alapvető érdeke, hogy el tudjanak igazodni a jog útvesztőiben. A jelenleg az ország hat egyetemén folyó jogi szakokleveles orvos- és egészségügyi szakemberképzés nyújt számukra segítséget abban, hogy szert tegyenek azokra az alapvető ismeretekre, amelyek a gyógyszerfelírástól a táppénzbe vételen vagy a szerv- és szövet-transzplantáción át az egészségügyi vállalkozások működtetéséig munkájuk jogi keretfeltételeiben eligazodást nyújtanak.
Ön gondol erre a lehetőségre?
A Journal of Forensic Sciences című szaklapban megjelent tanulmányában Roger W. Byard arra hívja fel a figyelmet, hogy az ártatlannak gondolt öngyógyító gyógynövénytermékek élettani és toxikus hatásai hogyan léphetnek interakcióba a gyógyító tevékenységgel, esetenként akár halálos szövődmény vagy igazságügyi orvosi szempontból vizsgálandó eset formájában.
Természetes és váratlan halál
Az orvostudomány gyors fejlődése ellenére is a boncolás a legmegbízhatóbb módja a halál okának és módjának meghatározására. Az USA-ban a kórházban elvégzett boncolások száma drámaian lecsökkent az elmúlt 40 év során. Sokan egyetértenek azzal, hogy a kórházak és az igazságügyi patológia jelenlegi helyzete, a személyzet, valamint vallási és kulturális akadályok miatt a boncolási ráta emelése az államokban kivitelezhetetlen, emiatt a hibás kórismék elkerülhetetlenek.
Előre dönthetünk
Az Országgyűlés 2009-ben elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely jelentős változásokat eredményezett a cselekvőképesség vonatkozásában. Az új szabályok alapvető változásokat hoznak az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek életében. Májustól az eddigi egy pszichiátriai szakvélemény helyett összetett szakértői vizsgálaton kell alapulnia a bírói döntésnek, amely pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatot is magában foglal. A jövőben kizárólag a fogyatékos személy állapota, bármilyen súlyos legyen is, nem lesz elég a gondnokság alá helyezéshez. Sőt, a májustól hatályos új törvény főszabályként a cselekvőképességében korlátozott személy és a gondnoka együttes döntéshozatalát írja elő.
Talált elemek: 10 db (összesen: 1 oldal)