Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

I. évfolyam (2006) > 2. szám

Császármetszés kapcsán bekövetkezett húgyhólyagsérülés
A felperest hármas terhességének 24. hetében vette fel az alperes kórház szülészeti osztálya, majd nyolc nappal később a terhesség megtartását célzó műtétre került sor. A felperes alhasi görcsei és fájásai azonban ezt követően sem szűntek, ezért a 32. terhességi héten az alperes orvosai profilaktikus javallattal császármetszést végeztek. A műtét során a húgyhólyagot megkísérelték leválasztani a méh faláról, eközben azonban a hólyagalapon áthatoló sérülés keletkezett, és sérült a jobb oldali húgyvezeték is, melyet a szülészorvos is észlelt.

Császármetszés kapcsán kialakult többszörös szülési sérülés
A II. rendű felperes az I. rendű felperes terhességének 32. hetében, idő előtti burokrepedést követően született az alperes szülészeti klinikáján, harántfekvés miatti méhizom-ellazítást és sikertelen fejre fordítási kísérletet követő császármetszés során. Az elhúzódó kiemelést követően az újszülött 2/6/7 Apgar-­értékkel és 1600 gramm súllyal jött a világra, és a szülés során kulcscsont- és alkarcsonttörést is szenvedett.

A Down-kórra utaló többszörös vizsgálati eredmények figyelmen kívül hagyása
Az I. rendű felperes az alperes orvosához járt terhesgondozásra, aki a terhesség első időszakában szükséges vizsgálatokat elvégeztette, majd a terhest a leletekkel együtt a lakóhelye szerinti szakrendelésre irányította, AFP-vizsgálat céljából. A laboratóriumi eredmény alacsony AFP-értéket jelzett, mely a tapasztalatok szerint esetleg összefüggésben lehet Down-kór fennállásával.

Késedelmes császármetszésnek tulajdonított magzati elhalás
A felperes terhessége 35-36. hetében azért kereste fel háziorvosát, mert alhasi fájdalmai voltak, és magzatmozgást nem érzett. A háziorvos az alperes kórházába utalta a terhest, ahol a vizsgálatot követően az ügyeletes orvos azt rögzítette a kórlapra, hogy "a terhes nem érez magzatmozgást, görcsölget, magzatvize nem folyt el"; emellett megjegyezte, hogy jósló jellegű, rendszertelen fájások és jó magzati szívhangok észlelhetők.

Nyakra tekeredett köldökzsinór okozta magzati elhalás
A felperes 25 éves korában, gyógyszeresen indukált első terhességének 38. hetében került felvételre az alperes kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályára, miután a terhesgondozási szakrendelésen a magzati szívműködés és a méhtevékenység együttes vizsgálata (NST) kóros értéket jelzett, emellett közepes fokú vizenyőt és magas vérnyomást állapítottak meg. Felvételkor az alperes orvosai 150/100 Hgmm vérnyomást mértek, közepes fokú vizenyőt és egyujjnyira nyitott nyakcsatornát észleltek.

Fel nem ismert végtaghiánnyal világra jött gyermek
A II. rendű felperes terhességének megállapítása vagy kizárása végett jelent meg az alperes nőgyógyászati szakrendelésén. A szakorvos a pozitív lelet ellenére sem tudta egyértelműen megállapítani a terhességet, ez csak 11 nappal később történt meg, amikor is a II. rendű felperes táppénzes állományba került. Az egy hónappal később elvégzett első ultrahangvizsgálat nem mutatott kóros eltérést. A magzat alsó végtagjai sem ekkor, sem a később öt alkalommal megismételt vizsgálatok alkalmával nem voltak láthatók.

Fel nem ismert aortaszűkület és endocarditis miatti gyermekkori haláleset
A felperesek hároméves gyermeke az alperes gyermekkardiológiai osztályán kardiológiai panaszok miatt állt kivizsgálás alatt. A felállított diagnózis (hypertrophiás cardiomyopathia) alapján az alperes orvosa három hónapra kontrollvizsgálatot javasolt. A szülők négy hónap elteltével egy másik intézmény kardiológiai szakambulanciájára vitték gyermeküket kontrollvizsgálatra, ahol a kardiológus szakorvos enyhe fokú coarctatiót véleményezett, és évenkénti ellenőrzést javasolt.

Visszamaradt lepény okozta szepszis miatti méheltávolítás
A felperes terhessége alatt rendszeres orvosi kezelés alatt állt. A fellépett szövődmények miatt a terhesség második trimeszterében egy alkalommal néhány napos kórházi kezelés alatt állt, majd a szülés előtt öt héttel ismét felvették az alperes kórházának szülészeti-nőgyógyászati osztályára. A non-reaktív NST-leletre, a terminusra és a méhszáj kedvező állapotára tekintettel sor került a szülés megindítására, melynek során egészséges lánygyermek jött a világra.

A spina bifida gyanúját felvető laboratóriumi leletek figyelmen kívül hagyása
A 28 éves felperes terhesség gyanújával jelentkezett az alperes kórház terhesrendelésén. A terhesség tényének igazolódásakor közölte az orvossal, hogy családjában már született nyitott hátgerinccel gyermek, ezért hasonló esetben maga a terhesség megszakítása mellett döntene. A terhesség tényének megerősítésére, majd a 15. és 16. héten is történt ultrahangvizsgálat, melynek során rendellenességre utaló jel nem merült fel. A második ultrahangvizsgálat időpontjában elvégzett AFP-vizsgálat kórosan magas szintet (100 ng/ml) jelzett, mely nyitott gerinc fejlődési rendellenességre utalhatott.

A gyógyító tevékenység alapját képező orvosi jogviszony elméleti és gyakorlati hátterének komparatív analízise
"A gyógyítás és annak eredményessége elsődlegesen az orvos és a beteg bizalmi kapcsolatán alapul. E bizalom a rendszeres személyes találkozások során alakulhat ki, amelyben a beteg, illetve a betegek egy csoportja az ellátást személyre szólónak, az adott körülményekhez igazodónak érzi. Ahhoz, hogy valóban ilyen ellátást lehessen nyújtani, az szükséges, hogy a beteggel közvetlen kapcsolatban álló és az ellátást nyújtó orvos betegeivel való kapcsolatának kialakítása során nagy önállósággal, hosszú távon tervezve járjon el. Ez a nagyobb önállóság ösztönző hatású lehet a gyógyító munkára és a gyógyító orvos felelősségét is növeli. Ezért szükséges megteremteni annak a jogszabályi feltételeit, hogy az orvos a jövőben közvetlenebbül teljesíthesse közszolgáltatói feladatait és ne csupán a gyógyító-ellátó hálózat egy eleme legyen."

Bevezető